Lifestyle

Egészségellenző megmondóemberek TOP mondatai – és válaszok rájuk

Van pár általánosítás és kéretlen tanács, amit szerintem minden sportoló, diétázó, életmódváltó megkap bizonyos időközönként. Azt, hogy hogyan reagálunk erre, természetesen embere válogatja, de közel 5 évnyi egészséges táplálkozás és majd 17 év sport után leírom Nektek azokat a jótanácsokat, amiket a későbbiek folyamán Ti is alkalmazni tudtok.

Minek diétázol? Mi így szeretünk ahogy vagy! Aki szeret, az így fogadjon el, a többivel ne foglalkozz!
Nos, az önszeretet nagyon fontos. Az, hogy elfogadjuk a hiányosságainkat, szintén. Tisztában kell lennünk magunkkal, a képességeinkkel ahhoz, hogy ezeket fejleszteni tudjunk, de van az a pont, ahol már nem számít az önszeretet. A soványságnak és a túlsúlynak is vannak kóros szintjei. Sőt, túlsúly nélkül is lehet egészségtelenül táplálkozni olyan mértékben, hogy az az egészségünk rovására menjen, és itt megemlíteném a különböző hormonális problémákat, melynek hatalmas gyújtószikrája az egészségtelen életmód. Szóval, ezekkel együtt én azt mondom, ne szeressük azt az állapotot, amiben élünk. Nem akkor szeretjük magunkat, ha elfogadjuk az egészségtelent, a veszélyeset, hanem akkor, ha teszünk magunkért, a testünkért, azért, hogy a szív-és érrendszerünk, a mozgásszervrendszerünk megfelelően tudjon működni, úgy, ahogy az kell, hogy történjen. Nem, ne szeressük, hogy nem tudunk felmenni a második emeletre gyalog, hogy nem tudunk elmenni futni mert a túlsúllyal nem lehet. Ne szeressük, hogy gyógyszereket kell szednünk, ne szeressük a cisztákat a petefészekben, ne szeressük a migrént, amit a gyógyszerek váltanak ki. Ne szeressük így az állapotot, amiben élünk. Ne fogadd el. Aki azt mondja, hogy a külsőség nem számít, vállal felelősséget a Te egészségügyi problémáidért? Vállalja a felelősséget, hogy a Te szíved nem bírja a terhelést? És ha igen, vajon ő fog összeesni, ha túlterheled magad? Na, még ha erős példa is volt, remélem mindenki levonta a következtetést. Ezt a kérdést nyugodtan fel lehet vetni azoknak, akik ezt megkérdezik Tőled: Mondd, ha velem történik valami, ami ellen tehettem volna, Te felelsz érte?

Minek ennyit sportolni? Nem versenyre készülsz!
Valószínűleg ezek az emberek nem értik a lényeget: nem feltétlen azért sportolunk, mert bajnokok akarunk lenni, hanem mert mi a mozgást választottuk ahelyett a 2 doboz cigaretta helyett, amit ők nap közben elszívnak a stressz miatt. Mi ezt választottuk, hogy biztosan legyen sikerélményünk, mert élvezzük a változást, a lehetőséget, hogy fejlődünk. Szeretjük azt az értést, amikor megtérül a munka, amikor van eredmény, és végre eljutottam arra a szintre, amit elképzeltem egyszer. Valóságot gyártunk az álmokból, önbizalmat a kudarcból, sikerélményt az elképzelhetetlenből. Ehhez nem kell verseny, de ezt meg kell tapasztalni. Mindig elmagyarázom, hogy mennyi munka van egy-egy új gyakorlatban, egy-egy új lépcsőfokban, pár másodperc/km javításban. Elmondom, hogy kezelhetném máshogy is a stresszt, de ezzel építem magam, és nem károsítom. Elmondom, hogy akár ülhetnék a TV előtt is, de nem teszem. És legutolsó sorban: míg ő nem ismeri azt az érzést, nekem az életem része. És érdemben beszélni csak arról lehet, amit személyesen megtapasztaltunk.

Hát ezek a táplálékkiegészítők biztosan tele vannak minden hülyeséggel! A Gizikének is ekcémás lett tőle a keze!
Valóban? Kérlek mondd el, hogy mire gondolsz pontosan? Mik vannak benne? Gyere, ülj le, nézzük meg az összetevőket! Tudod mi az a makrotápanyag? A mikrotápanyag? Tudod, hogy ezeket hogy tudjuk bevinni helyesen? Tudod, hogy mi mire való? Tudod mi az a kalóriadeficit? A fehérjeszintézis? Na gyere, elmagyarázom! És most nézzük meg azt a babkonzervet ott a polcon, mi van benne. Nézzük meg azt a tortabevonót is, amit erre a sütire tettél, meg a tejet, amit a kávédba!
Hát azt hiszem, ennél tanulságosabb beszélgetés nem létezik. Igen, én ezt megcsináltam, nem egyszer. Nem támadóan, hanem tanítóan. Elmagyarázva, higgadtan. Nem kell megsértődni ezeken a kijelentéseken, mert nagyrészt segíteni akarnak, hiszen fontos vagy nekik, és nem szeretnék, ha bajod esne. Az viszont a te felelősséged, hogy csitítsd a kedélyeket, és tudást tegyél a félelmük helyére. Büszkén híresztelem mindig, hogy az én családom tökéletesen szedi a vitaminokat, tudnak palacsintát készíteni cukor és liszt nélkül, és a nagymamám is cukormentes lekvárt tesz el, ha arra kérem. Cukormentes étcsoki kerül a mikulás csomagba, és olajos mag a nyuszicsoki helyére. Koffeinmentes kávét iszunk kókusztejjel, mert elmagyaráztam nekik azt, hogy mit miért csinálok. Anyukám ügyesen használja a fehérje port, a szuperélelmiszereket, azért, mert megtanítottam nekik. A tudás manapság sokkal könnyebben megszerezhető ilyen téren, mint a szülők, nagyszülők idejében, és mi vagyunk azért a felelősek, hogy tegyünk értük is. Tessék mindent elmagyarázni.

Hú, diétázol? Akkor Te biztos éhezel.
Figyelj, akkor holnap hozok Neked is ebédet. Vagy gyere, kóstold meg ezt! Készíts a következő céges bulira cukormentes süteményt, pogácsát reform lisztből, muffint mindenféle egészségtelen hozzávaló nélkül, és ne szólj róla. Csak, ha már megették. Meg fognak lepődni. Az emberek addig akadékoskodnak amíg nem értik a rendszert, a lényeget. Itt is kulcsfontosságúnak tartom a kommunikációt. Aki pedig nem érti meg így sem, azt sajnos nem Te fogod megváltoztatni. Nagyobb problémát jelent, ha az ember közvetlen környezete, rokonai nem támogatnak, de erre is van megoldás. A türelem, és a magyarázó, tanító hozzáállás. Nem kell magyarázkodnod, csak egyszerűen mondd el érthetően, hogy Te miért nem eszel most a nutellás palacsintából. Mutass nekik előtte-utána képeket magadról, meséld el, hogy mi változott amióta odafigyelsz. Említsd meg, hogy kár, hogy ő erre nem nyitott, hiszen az ő anyagcsere problémáit is meg lehetne oldani természetes megoldásokkal, táplálkozással, nem kellene minden TV-ben látott gyógyszert beszedni. Mondd el, hogy mennyivel jobban működne minden szerve, ha megfelelő mennyiségű folyadékot inna ő is. Ha pedig ez sem segít, és ez sem eredményes, el kell engedni. Ha ész érvekkel és türelemmel nem tudod elérni azt, hogy elfogadják a Te életmódodat, akkor ne fektess több energiát abba, amit kudarcként élnél meg. Sajnos ilyen is előfordul, de meg kell tanulni lerázni magadról, és Magadért csak azért is folytatni az utadat.

Na most már elég a fogyásból, így is túl vékony vagy/ meddig tart még ez a fogyókúra?/túl izmos vagy már, ez nem szép/ stb. 
Biztos vagyok abban, hogy nem csak én kaptam hasonló életvezetési tanácsokat. Teljesen mindegy, hogy a tested milyen irányba változik, valakinek úgyis lesz rá pár megjegyzése. A megfelelő kommunikáció itt is fontos, de ne akarjunk mindig mindent megmagyarázni. Nem tartozunk magyarázattal senki felé azügyben, hogy épp teszünk magunkért, az egészségünkért. Egy ideig felvettem ilyenkor a kesztyűt és visszavágtam, hogy Te meg lehetnél izmosabb/ Te meg fogyhatnál még/ Te meg eljárhatnál edzeni, de rájöttem, hogy ezzel semmire nem megyek. Tudatosítani kell, hogy ez a Te célod, a Te tested, különben is, te így érzed jól magad, így vagy egészséges, mennyit fejlődtél ezáltal, mennyivel kiegyensúlyozottabb vagy, kipihentebb, fittebb. Ezzel nem lehet vitatkozni, ezzel nem adsz egy újabb lapot a kezébe. Magad nevében beszélj, magadról közölj tényeket, mert abba nem lehet belekötni. Azt senki nem fogja mondani, hogy márpedig én látom, hogy nem vagy egészséges! 😊 Ellenséges viselkedésre nem szabad ugyan úgy válaszolni. Sok ilyen vélemény mögött különben sem ellenséges hozzáállás van, hanem rosszul megfogalmazott kéretlen kritika, amit sokszor a családtagjaink, ismerőseink úgy éreznek, feltétlen meg kell osztani velünk.

Ennyi lett volna az első rész, hamarosan érkezem a többi általános megjegyzéssel, amiket egy életmódváltó, diétázó, sportoló gyakran megkap. Ti miket hallottatok már? Hogy kezelitek?

Megosztás
Címke:
Tóth Barbara

Tóth Barbara

Életmód- és táplálkozás tanácsadó, instagram blogger.